2014. december 27.

Egy kérés felétek

Hmm... Igen, hát szóval mindjárt itt a befejező fejezete a blognak, szomorúan :(, de azért veletek - együtt - várom az utolsó részt. Már belekezdtem - nehezemre esik megírni a végső mondatokat... Szóval meg van a stabil befejezése a blognak és remélhetőleg még új év előtt meg lesz osztva.
Átnéztem a teljes-teljes blogot, a megjegyzéseket, amiket elkerülhetett a figyelmem. Megnéztem, hogy hányan is iratkoztak fel pontosan, és meglepődve vettem észre, hogy átléptük a 80-at.
 A pipák túlnyomó részt pozitívak voltak.




Nagyon-nagyon örülök, hogy volt aki időt szánt a történetre, hogy volt aki támogatott, és volt aki izgalommal nézett elébe az újabb és újabb mozzanatoknak. Nekem ez egy hatalmas sikert jelent, lehet, hogy másnak ez semmi vagy kirázza a kisujjából is; óriási boldogság már az is, hogy volt olyan, aki felfigyelt Tori életére, érdemesnek találta arra, hogy észrevegye. Ezer és ezer köszönet, Nektek!


Na, de térjünk a lényegre: ezt a bejegyzést főképp azért írom, mert lenne egy kérésem felétek; (persze nem muszáj teljesíteni, meg lehet, hogy nem is érzitek szükségét) Szeretném ha megjegyzésben, vagy akár a facebook csoportba, írnátok nekem olyan részleteket, melyeket szeretnétek, hogy jobban kifejtsek (pl.: karakterek múltja, kinek hány barátnője volt, régi sulijában hogy boldogulhatott, Dave-Tori meghitt pillanatairól, ahol maradtak kérdőjelek, befejezetlen szálak...) Ezzel azt szeretném elérni, hogy minél több hozzászólás érkezzen, amiből gyakorlatilag születne egy vagy több új rész is, még így a vége után is. Bízom benne, hogy lesz akinek megtetszik majd az ötletem, de ha nem az se baj :').
Ennyit szerettem volna. Sok-sok és még több ölelés ;*.